The Chosen

Chosen

Order is shattered in a strange guttural tone that resounded

along the walls of the houses, which seemed dead and deserted,

while, behind the closed shutters, eyes watched the conquerors,

who, by right of war, were now masters of the city and of the lives

and fortunes of its people.

In their darkened ruins the inhabitants have given way to the same

feeling of panic which is aroused by natural cataclysms those

devastating upheavals of the Earth, against which wisdom and

strength alike are of no avail.

Though the same feeling is experienced wherever the established

order of things is upset, when security ceases to exist, when all that

was previously protected by the laws of man and nature is suddenly

placed at the mercy of brutal unreasoning force.

The earthquake, burying a whole people beneath the ruins of their

houses, the river in spate, sweeping away the bodies of drowned

peasants, together with the carcasses of cattle and rafters torn from

roofs, and the victorious army slaughtering all who resist, making

prisoners of the rest, looting by right of the sword, and thanking their

god to the sound of cannon.

All these are terrifying scourges which undermine all our belief in

eternal justice and all the trust we have been taught to place in divine protection and human reason.

A rend különös, újra és újra felhangzó torokhang árnyékába vetült a házak falának mentén, melyek halottnak és elhagyatottnak tetszettek, miközben a lehúzott redőnyök mögött szemek figyelték a hódítókat, akik a háború jogán ma már urai voltak a városnak s az ott élő emberek életének és vagyonának.

Sötétlő romjaik alatt az ottlakók ugyanannak a pánikérzetnek engedtek utat, melyet a természet kataklizmái ébresztenek, a Föld pusztító felfordulásai, melyekkel szemben a bölcsesség és az erő egyaránt tehetetlen.

Bár ugyanezt tapasztaljuk, valahányszor a dolgok megszokott rendje felborul, ha a biztonság megszűnik létezni, ha mindaz, amit korábban az ember és a természet törvénye óvott, hirtelenjében értelmetlen brutalitású erő kezébe kerül.

A földrengés, mely embereket temet házaik romjai alá, az áradó folyó, mely vízbefúlt földművesek testét sodorja messze marhatetetemek és tetőgerendák tengerében, és a győztes hadsereg, mely lemészárol minkenkit, ki ellenáll és fogollyá teszi az életben maradottakat, majd a kard jogán fosztogat bőszen, miközben ágyúdörgés hangja mellett mond köszönetet istenének.

Mindezek hátborzongató sorscsapások, melyek aláaknázzák minden örök igazságba vetett hitünket, illetve azt a bizalmat, melyet megtanítottak velünk az isteni gondviselésbe és az emberi értelembe helyezni.

(eredeti: Ronan Harris, fordítás saját)