A vélemény szabad

Asszem, szégyenteljesen elhúzott mellettem némely közösségi portál a maga fejlesztéseivel, de nem baj: én szemtől szemben is kiváló észosztó tudok lenni néha.

Kedvenceim, az iwiw-en ismerkedők törzse: mindig megtalálnak...

- Jé, véleményt lehet írni az ismerősökről iwiw-en! Seggnyalás-applikáció, beszarok! – jegyzem meg spam-takarítás közben (újabb “és-küldd-tovább-hetven-barátodnak”-figurákat zártam ki vérző szívvel, és egy 21 éves gyöngyösi fiatalember “ismerkedés” tárgyú méljét is ingerülten töröltem).
- De már mióta…! – sóhajt Hajni, aki pár napja AAAAAAAAAAA Hajnalka névre váltott. – Írtam is rólad jellemzést, vagy két éve!
És tényleg. Jó barátnőnek tart, és a többiek is. Még olyan is van, aki “mentorának”. Legalábbis 2007-ben. Azóta ki tudja, mit érez.
- Hmm. Nem vettem észre ezt a funkciót. Mindenesetre azóta már névtelenül is lehet véleményt írni, az az igazi. 
És valóban. Szerencsére erre eddig még senki sem vetemedett, csak 18+ barátaim vannak. Elképesztő, miket ki nem találnak a fejlesztő-gíkek – nyilván azért, mert nekik gyárilag nincs társadalmi életük. Emlékszem, milyen botrányt kavart annó ld50-en a “shitlist”, amit aztán emberbaráti megfontolásból le is vettek Damage-ék. Azért mégis.

Én persze szemtől szemben is túlőszinte tudok lenni. Legutóbbi véleményközlő verbális bejegyzésem:
- Jó ez a buli, csak a fénytechnika kegyetlen szar.
- Én csinálom.
- Ó. Mármint, ugye, nem maga a fénymozgás, inkább csak az látszik, hogy a cucc gyenge.
- Azt én hoztam.
Hogy lehet egy ilyenből jól kijönni? Inkább táncoltam tovább. Kár, hogy az életben nem lehet anonimitást kérni.