Szakmai ártalom

Az elmúlt két hét, amit élelmiszeripari és vállalati hírek szerkesztésével töltöttem, meghozta eredményét.

Ma délután elmászkáltunk a gyöngyösi hobbikertek közé, és hamarosan Gyöngyöstarjánban találtuk magunkat (ebből kiderül, hogy spontán 25 kilométeres túra volt ma is, de befejeztem a blog turisztikai felületté történő transzformálását, mert a kirándulós bejegyzések a jelek szerint senkit sem érdekelnek, shame on you, people). Mivel Gyöngyöstarjánban eddig még soha nem jártunk, buzgón érdeklődtünk a falu népétől, merre van a kis tó (mivel kettő is van, és én tó-buzi vagyok, de ez itt senkit sem érdekel, ugye). Hamarosan egy aprócska Coop-üzlet elé értünk a semmi közepén.
- Jé, még itt is van Coop! – jegyezte meg Árpi, az urbánus népek gőgjével színezett hangon.
- Igen,  5250 Coop-üzlet van az országban, a Nielsen szerint ők a harmadikok  a legnagyobb forgalmú élelmiszert és vegyiárut értékesítő kiskereskedelmi láncok 2008-as listáján.
- Bazz – válaszolta Árpi, és mentünk tovább.

Mé’, nem árt tudni, nem?