Akiket seggbekúrt a tehetség

Van pár képző- és iparművész barátom, úgyhogy nagyjából vágom, milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a tehetségükből éljenek Magyarországon. (Diplomás művészekről van szó, akik havi ötvenből élnek.) Ezzel együtt mindig elszomorít, amikor azt látom, hogy alkotásra született emberek kilométerekkel a létminimum alatt kényszerülnek élni, és senki nem akad, aki segítene nekik. Ha lenne pár millám, biztos nyíltan mecénáskodnék, és a szárnyaim alá venném azokat, akiket csúnyán seggbekúrt a tehetség.

Például Zoéra is véletlenül bukkantam, durva történet. Maximálisan megértem, hogy nem fog elmenni utcaseprőnek meg takarítónőnek huszonöt ropi segélyért… A nagy többség szerint persze a muszáj nagy úr, de az is tény, hogy a művészek pár kategóriával érzékenyebben élik meg az ilyesmit. A “művészek művészetét” lehet szeretni, lehet utálni, de tény, hogy megbecsülésük elmond egyet s mást a társadalom fejlettségi szintjéről is. No, és igen, yeah – a művészek őrültek és különcök – ez így teljesen korrekt, nehogy már ezen egy percig is fennakadjunk. A tolerancia meg nem csak “nekik” jár, hanem neked, nekem is – at least így lenne normális.

Több promó kéne nekik, ezért is pakolok most ide pár képet és Zoé levelét a polgármesternek, amit a blogjában tett közzé. Az ÉS is tök szépeket ír róluk, róla és a férjéről, akit szép számú díjjal jutalmaztak, aztán felkötötte magát tavaly.

“…Egyetlen jövedelmem eddig az az 50 ezer Ft volt, amit amerikai nagynéném küldött nekem havonta, már jó pár éve. Ő 3 napja elhunyt, hátrahagyott pénzéből skizofrén édesanyám ápolását finanszirozzák, egy otthonban Domoszlón. Sajnos a művészetből nem tudom fenntartani magam, egyedi sorsom miatt nemigen tartozom jogilag sem sehová. (Mivel kiskorom óta szüleimmel több országban éltünk, itt is-ott is jártam iskolába, ám sehol egy teljes évet, igy hiába jártam összesen 11 osztályt, még a 8 általánosom sincs meg. Magyarán “analfabétának” számitok, 2 nyelvtudással, értelmiségiként… Munkahelyem sosem volt, én mindég csak művészkedtem… 42 éves vagyok, nő és Csatáron lakom. Ennyi elég is, hogy esélyem sem legyen! Méltó munkát extrém stilusom (tetovált arc, testékszerek, punkfrizurák), egyedi megjelenésem miatt nem kapok, segélyre nem vagyok jogosult. Annál meg azért TÖBBRE tartom magamat, hogy havi 25 ezer Ft-ért közmunkát végezzek – életemben nem csináltam mást a művészeten kivül, a közösségeket nem birom! – vagy áruljam magam az utcasarkon. Pedig lassan ez lesz, ugyanis a havi fix “jövedelmem” – nagynénim által küldött pénz – végleg megszűnt. SEMMI másom nincs, de még rokonok, barátok sem, akik támogatni, segiteni tudnának nekem!

Több dolgot szeretnék kérni Öntől! Először is, amennyiben hozzá tudna segiteni kiállitási lehetőséghez – esetleg a Polg.mesteri hivatal aulájában! – továbbá, Ön mégis több embert ismer, – ha én megyek bárhová,azonnal kinéznek! – szponzort szeretnék találni, aki képek fejében biztositana nekem valamennyi fix összeget havonta – afféále ösztöndijként – 1 évig. Esetleg egy Bank igazgatója,vagy tehetősebb üzletember. Esetleg több ember, akik mindegyike biztositana havi 5-10 ezer Ft-ot, hogy meglegyen a havi létminimumom legalább… Amit még szeretnék és kimondottan fontos lenne: mivel kb. annyim van, mint az utcán “Pflasztert” áruló hajléktalannak – kérni szeretnék valamiféle “soron kivüli” engedélyt, hogy saját készitésű képeslapjaimat, kisebb képeimet árulhassam az utcán – de helypénzt fizetni NEM tudok, továbbá számlát adni sem. SEMMIM sincsen, NULLA havi keresetem e hónaptól – eddig sem volt elég az az 50 ezer sem elöl sem hátul – ha az ember már vásznat és festéket vesz, nem jön ki sokminden más! – de mostantól SEHONNAN nem kapok egy forintot sem.

Van egy “gyümölcstárolóként” bejegyzett házam közmű nélkül, tüzelőt, vizet, élelmet valamiből finansziroznom kell különben én is mehetek szegény Lackó után! Bár-neki már talán jobb odaát!…

Több blogot is vezet a csaj, az egyik például képes, a másik inkább szöveges, no meg a többi.

Imádok random privát blogokat olvasni, de az ilyesmi azért eléggé depresszív dolog. Ha valakinek fölösleges anyagi forrásai vannak, amit a poszt-expresszionista avantgárdba fektetne, hajrá!